
KÖZÖS SIKEREINK
2019-2024
A POLGÁRI SZÖVETSÉG irányította város ezen termékeny időszak alatt történelmi fejlődést él át, a közös munka nélkülözhetetlen részesei a város lakói. Idézzük fel közösen elért sikereinket!
ÚJRA LENDÜLETBEN
BALASSAGYARMAT 2019-2024
KATTINTSON A KÉPRE A KIADVÁNY MEGNYITÁSÁHOZ
CSACH GÁBOR: ÚJRA LENDÜLETBEN
A történelem gyakran csúnyán elbánt Balassagyarmattal, de jó kezekben a város mindig képes volt az újjászületésre. Gyarmat szabad királyi településként a hűbéri rendszerből való adómentessége okán a középkor óta kicsi saját területtel rendelkezett: a ma negyedakkora lakosú Érsekvadkert bő kétszer akkora területtel rendelkezik, mint a történelmi vármegye székhelye Balassagyarmat.
Földrajzi helyzetünk okán 50-70 km-es körzetében vannak csak hasonló, vagy nagyobb városok, emiatt fontos térségi szerepet kaptunk, vagyis jóval nagyobb lakosságot vagyunk kénytelenek kiszolgálni, mint ahányan a településen élünk, vagy valahogyan itt adót fizetünk.
A tatárjárás és török hódítás idején ugyan teljesen elnéptelenedett a város, de főnixmadárként hamvaiból két évtized alatt rendre feltámadni volt képes. Ám jött a XX. század, amely súlyos csapások sorozatát hozta. Az első világháború halottak és sebesültek százait, a Trianoni békediktátum pedig évszázados gazdasági hátrányt okozott. A város ekkor került perifériára, vonzáskörzetének felét, gazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási kapcsolatainak kétharmadát vesztette el. Oda lett a vasúti csomópont jelentősége, megindult szakemberek százainak elvándorlása. Mire talpra állhattunk volna, jött a második világégés. A holokausztban megsemmisült a négy évszázad alatt sikeresen asszimilálódott, és a város életét évszázadokon át meghatározó vallásos zsidó közösség. Az újabb békével pedig ismét csak a baj jött: megérkezett a kommunista diktatúra, amely újabb négy évtizedre tolta ki a város szenvedéstörténetét.
Foglaljuk hát össze: kicsi alapterület, északon határfolyó, nyugatról és keletről természetvédelmi és NATURA 2000-es területek, nemzeti parkok veszik körbe a várost, fejlődési lehetősége csak dél felé lehetséges. A rendszerváltással érkező kilábalás lassan indult, de a nagyipar hiánya miatt (ezt is büntetésként nem kaptuk meg) szerencsére nem volt teljes összeomlás, és a vadprivatizáció sem talált itt túl sok lopni valót. Aztán a szabadság hozta organikus fejlődési lehetőség az ezredfordulón megindította a változásokat, melyet az önkormányzat sikeres ipartelepítése segített (DELPHI), amely az egész térségre jó hatással volt. Trianon sebeit az Uniós majd a Schengeni övezethez való csatlakozás orvosolta, a piacaink megnyitásáért érkező fejlesztési források pedig a városban is elkezdték éreztetni hatásukat. A 2010-ben megindult kormányzati gazdaságfejlesztési programokat az önkormányzat paradicsomi adópolitikája segítette: hiszen az országban egyedülálló kisvárosként Balassagyarmaton mai napig sem telek-, sem építményadó nem terheli a vállalkozások és magánszemélyek pénztárcáját. A kommunális adó is alig haladja meg a kivethető maximum összeg 14 százalékát. Balassagyarmat ezért is jó hely.
Az önkormányzatokat érintő állami adósságkonszolidáció 2 milliárd forintos tehertől szabadította meg a várost 2014-re. Az önkormányzati feladatrendszer reformjának köszönhetően a város újra képes volt önerős fejlesztésekre is, amelyek a pályázati rendszer hiányosságaira – nem minden városi problémára jelenik meg pályázati lehetőség – jelenthetnek gyógyírt. Az infrastrukturális, intézményi és urbanisztikai fejlesztéseknek köszönhetően egyre magasabb életminőséget biztosított a város. Nem véletlen, hogy a Nógrád Megyei Adó és Vámigazgatóság adatai szerint[1] majd minden gazdasági és szociális mutató tekintetében már 2018-ra Balassagyarmat és térsége lett Nógrád vármegye egyértelmű húzótérsége. Ez az az időpont, amikor a településfejlesztési szakma is rögzítette a tényt, hogy Nyugat-Nógrád a fővárosi dinamikusan fejlődő agglomeráció északi nyúlványa, kifejezetten potens térség a depresszív Kelet-Nógráddal szemben.
Az alábbi, termelő üzemek adatait mutató NAV diagramokból jól látszik, hogy noha lakosságszámát, vagy vállalkozásainak számát tekintve alig ötödét teszi ki a nógrádi volumennek a gyarmati járás, mégis az itt élő és dolgozó palócok 60-130%-al magasabb teljesítményt produkálnak, mint a többiek. Az itt befektetett erőforrások megtérülése tehát ennyivel magasabb, mint a megye más járásaiban. Örvendetesen hasonló a helyzet a foglalkoztatás vagy a szociális mutatók tekintetében is.
Az idén záruló ciklus krízishelyzettel indult, aztán újabbakkal folytatódott, a rendszerváltás legnagyobb kihívása elé állítva a településeket is. A COVID világjárvány okozta tragédiák sorát a védekezés költségei, és az ellátási láncok megakadása miatt kialakult globális gazdasági válság az adóbevételek csökkenésével és az infláció meglendülésével együtt súlyos gondot okozott Balassagyarmaton is. És amikor éppen elcsendesült végre a pandémia, megérkezett az orosz-ukrán háború, és vele az Európát sújtó energiaár robbanás. Balassagyarmat önkormányzata 2023-ban hétszer annyi gázdíjat fizetett, mint két évvel korábban, és idén is háromszor annyit kénytelen.
Borúra derű
Mégis oly sok nehézség után ismét talpra álltunk: 2019-hez képest emelkedett az adófizető vállalkozások száma (1801-ről 1847-re), a cégek árbevétele meglendült, üzletek, vállalkozások kezdtek fejlesztésbe, új szolgáltatásokkal bővült a város. Nincs olyan utca a városban, ahol ne folyna éppen valamilyen állami, önkormányzati, céges vagy magánberuházás. A gazdaság Balassagyarmaton köszöni szépen jól van. Elárulja ezt a befizetett iparűzési adó növekedése, amely 2023-ban több mint 53 százalékkal haladta meg a 2020-as év bevételét.
Persze segítettük mi is a talpra állást minden eszközzel. Iparterületet fejlesztettünk, munkásszállót építettünk és beruházókat találtunk. Új üzemek sora kezdi el városunkban működését az elkövetkező hónapokban. Intézményeinket, szolgáltatásainkat fejlesztjük, energetikai beruházásokkal csökkentjük költségeinket, és ami nagyon fontos, élhető urbánus környezetet fejlesztünk, identitást adó pályázati rendszert és gazdag kulturális életet működtetünk. Mindezen törekvéseknek közös eredője lett a javuló statisztikai adatokon túl a puszta mérőszámokat komplex módon elemző az adott település/térség életminőségét jobban kifejező tanulmányok megállapításai is. Ilyen a HÉTFA Kutatóintézet 2012–2018 között végzett és 2020-ban publikált Járásszékhely Monitorja.[2] Már ebből is kiderült, hogy városunk az elmúlt években nemcsak Nógrád megye legjobb városa lett, hanem az országban is a 37. legélhetőbb település a megyei jogú városokon kívüli 151 járási székhely között. Aztán miközben a TAKARÉKBANK 2022-es életmódindex tanulmánya a járásokat minősítve a 28. helyre tette térségünket, megemelve Nyugat-Nógrádot már sejthettük a trendet. Az Egyensúly Intézet 2024. januárjában hozta ki az ország összes településére kimutatott 53 indikátor által megvizsgált településindex értékelését[3]. Ebben kategóriánk (5-15ezer lakosú városok) 185 települése közül a 29. legjobbnak minősítettek a kutatók. De az ország 3154 települése közül mindössze 88 kapott magasabb pontértéket, Nógrádban vagy Csongrádban senki, Heves és Borsod vármegyékben pedig mindösszesen 7 település. Azonos súlyszámú velünk Hódmezővásárhely és olyan településeket utasítottunk magunk mögé, mint Cegléd, Tokaj, Keszthely, Nagykanizsa, vagy a főváros XVI., XVII., XVIII., XX., XXI. és XXIII. kerülete.
A KSH Magyarország településeinek un. társadalmi potenciáljáról[4] írt összefoglaló elemzése városunkat a társadalmi innovációs komplex mutatószámai alapján a felső ötödbe sorolta.
Mindezen pozíciók – melyek megerősítik azt, hogy hátrányos státuszunk csak hamis sztereotípia – elsősorban lehetőségek a jövőre nézve, amelyeket bölcsen és ügyesen kell tovább fejlesztenünk!
A jövő kihívásai – 1. Globális gazdasági válságok
Bár Magyarország még 2021-ben az Eurostat adatai szerint is dinamikus fejlődésben volt: az Uniós átlag felett bővülő iparral, GDP emelkedéssel, beruházási rátával. Mindez ráadásul a kontinens legalacsonyabb munkanélküliségével, háztartási energiájával társult. A háború azonban mindent megváltoztatott: az elszabadult energiaárak, a magas infláció és a befektetések és termelékenység visszaesését tovább nehezíti a magyar ipar függése a német gazdaságtól, amely a válságban tapadt s leválva az olcsó orosz energiáról nem nagyon találja a felemelkedés útját. Reményre ad okot, hogy a gazdasági növekedés nemsokára meghaladja az infláció értékét, és a beruházási ráta emelkedése újra stabilitást adhat év végével az országnak. Az EU általános versenyhátránya (pl. az EU-ban az energia ára most négyszer akkora, mint az USA-ban), továbbá az ukrajnai és gázai konfliktusok eszkalálódása azonban jelenleg komoly gazdasági kockázatot jelenthet.
A jövő kihívásai – 2. demográfiai katasztrófa
Az elmúlt két-három évtized demográfiai adatait nézve a világon megállapítható, hogy az európai ember veszélyeztetett élőlénnyé vált. Olyan mértékben lecsökkent ugyanis – a szinte akadálymentesített bevándorlás ellenére – a termékeny nők száma Európában, hogy a most még lehetetlennek látszó 2-es termékenységi mutató elérésével is matematikai képtelenség lenne a munkaerő utánpótlás gyors megoldása.
Elsősorban ez okozza Balassagyarmat város népességcsökkenését is. Meg persze a főváros közelségének elszívó hatása, pedig paradox módon Balassagyarmat százalékos népességfogyása 2011-2022 között szinte megegyezik Budapest népességcsökkenésével. Miközben a gyarmati fiatalok a fővárosba mennek az idősek jól érzik magukat itthon. A paradoxont pedig az jelenti, hogy a fővárosból pedig az agglomerációba menekülnek a gyermeket vállaló fiatalok, a Balatonra pedig az idősek. Magyarországon jellemző tünet az is, hogy a nyugodt életet és jólétet biztosító települések öregszenek, a hátrányos helyzetűek pedig fiatalodnak. Pestiesen szólva a labda fel van adva.
Mit tehet egy város?
Egy település ereje a középkorban a benne élő hadra fogható férfiak elszántságától és fegyvereitől függött. A modern korban elsősorban a város lakói által nyújtott üzleteket, szolgáltatásokat és intézményeket igénybe vevő „vásárlók” számától és minőségétől, illetve a településen működő cégek számától illetve azok jövedelmi helyzetétől függ. Mert az így létrejövő „boldogság faktor” adja a helyben adót fizető lakosság elégedettségének mértékét, identitásának erősségét.
Emiatt közösségünknek sokkal több szerepet kell vállalnia – hiszen ez pénzügyi stabilitásunk alfája – a helyi gazdaság erősítésében, ösztönzésében illetve a fogyasztás és a munkaerő révén a gazdaság működtetéséhez is nélkülözhetetlen népesség megtartásában. Először 2009-ben, a mindenkori költségvetés likviditásának biztosítását szigorúan figyelembe véve, több lépcsőben Népességmegtartó és Gazdaságfejlesztési Programot indítottunk. Ennek az országosan is kiemelkedő kedvezményi és támogatási rendszernek jelenleg 18 pillére van Balassagyarmaton:
Minden (nem kiemelkedő jólétben) megszülető gyarmati csecsemő 100eFt kelengyepénzt kap. Folyamatosan bővítjük a bölcsődei ellátást, megújult és magas színvonalú óvoda- (5 db) és iskolahálózat (4 általános, 1 művészeti, 3 szakiskola, 1 szakgimnázium és 2 gimnázium) áll rendelkezésre. Középvárosi szolgáltatási színvonal: 650 ágyas kórház, törvényszék, megyei ügyészség, rendőrség, 3D mozi, gazdag kulturális élet, múzeumok, strand, szórakozóhelyek, szociális otthonok a Felvidéki vonzáskörzettel együtt 90 ezer polgárt szolgálnak ki naponta.
- Szociális támogatásainkat 50-70%-al emeltük, új „Rezsitámogatási segélyformát” vezettünk be.
- Az első lakáshoz jutást támogatjuk akár 2 millió forintos kamatmentes kölcsönnel, amit egy gyermek esetén 100eFt, kettő esetén 300eFt, három vagy több gyermek esetén 500eFt vissza nem térítendő támogatással toldunk meg. Nem akadály, ha más településen már/még van ingatlantulajdon. A korhatárt felemeltük három gyermekesek esetén 45 évre.
- Az országban elsőként nagycsaládoknak és már kétgyermekeseknek is ingyenes telekpályázaton ingyen telkeket biztosítunk. Önköltséges olcsó építési telkeink számát folyamatosan növeljük, a jelenlegi ciklusban 22 építési telket értékesítettünk. Az idei évben jelentős társasház építés indul.
- 12 db összkomfortos belvárosi fecskelakást biztosítunk 18-33 éves pároknak.
- Önerős panelház-, és homlokzat felújítást, járda- és útépítést támogatunk magánszemélyek, közösségek részére.
- Arany János, Bursa, Egészségügyi és Felsőoktatási ösztöndíjrendszert működtetünk a diákoknak
- Ifjúsági Alappal támogatjuk a középiskolai diákbizottságok ifjúsági életét.
- Az elmúlt években hat, évek óta üres házi és fogorvosi körzetbe szereztünk fiatal orvosokat.
- EPIPEN életmentő injekciókat biztosítottunk a gyermekintézményeinkbe.
- Újraindult a BABA-MAMA Klub, Gardrób-vásárok és Helyi Termék piacok nyíltak.
- Népszerű közösségi tér lett a GANESEL UDVAR, a kultúra és tehetséggondozás intézményei virágkorukat élik.
- 25 új sportlétesítmény, 34 hektárnyi rekreációs zöldterület segíti az egészséges életmódváltást.
- A háztól való zöldhulladékszállítás megszervezésével megtiltottuk a kerti hulladék égetését, amely a déli elkerülő, továbbá 9 kilométer kerékpárút megépítésével és 2034 fa elültetésével együtt jelentősen javítja a város levegőjét. Ingyenes LED izzócsere programmal segítettük a háztartások energiamegtakarítását.
- 2009-ben befagyasztottuk a helyi adók rendszerét, mondhatjuk bátran „adóparadicsom” agyunk, hiszen se telek, se építmény vagy bármely más helyi adó az Iparűzési és Kommunálison kívül nem terheli polgárainkat és vállalkozóinkat. 5% kedvezményt adunk helyi vállalkozóknak önkormányzati beszerzések esetén
- Városunkban 170 hektár gazdasági és ipari terület kijelölését biztosítottuk.
- 89 férőhelyes munkásszállót építettünk a Bercsényi utcai volt iskolaépületben.
- Infrastruktúrális, intézményi, energetikai és urbanisztikai, sport és rekreációs, illetve kulturális beruházásainkkal korszerű és élhető városi környezetet teremtünk polgárainknak. Nógrádban ma Balassagyarmat a legdinamikusabban fejlődő város, itt a legmagasabbak a bérek, a vásárlóerő, a gazdaság itt a legerősebb, nincs a városban szegregátum ill. súlyos szociális probléma.
Balassagyarmaton nincs szegregátum, a szociális helyzet jó és stabil
Történelmileg Balassagyarmat lakosságszáma mindig szervesen a vonzáskörzet fenntartóképessége szerint alakult, a polgári korban ez 10-13 ezer fő között mozgott. Csak a szocializmus erőszakos iparfejlesztései, a mezőgazdaság tönkretétele és a falvak elnéptelenítése következtében változott meg. Ekkor nőtt 15 ezer fő felé a helyi lakosságszám, persze egyenes arányban a legtöbb térségi falu lakosságának csökkenésével. 17 ezer felé így is csak Patvarc és Ipolyszög falvak városhoz csatolása után került, bő ezeréves történelme során mindössze két (!) évtizedre.
Statisztikai tény, hogy bár az éjszakai létszámunk a magyar népességcsökkenéssel arányosan csökken, a nappali létszámunk viszont dinamikusan növekszik. Munkahelyeink, intézményeink, szolgáltatásaink, üzleteink révén munkanapokon ma – köszönhetően a határon is átnyúló 40-50 kilométeres vonzáskörzetünknek – nem ritkán 30-40 ezer embert szolgál ki Balassagyarmat. Munkavállalókat, diákokat, vásárlókat, betegeket, ügyeiket intézőket[6], átutazókat stb. Szintén statisztikai tény, hogy Balassagyarmaton a korábban párhuzamosan mozgó Állandó népességszám (állandó lakcímre itt bejelentett polgárok) és a Lakónépesség száma (életmód szerűen itt tartózkodók) tavaly összeért, voltak napok, mikor a lakónépesség meg is haladta az állandóra bejelentettek számát. Érdemes ez utóbbi adatra figyelni, mert ennek csökkenése már a KSH éves adatai szerint is lelassult és a következő ciklusban, ha ügyesen sáfárkodunk: a demográfiai fordulatra is sor kerülhet. Ösztönző családtámogatás, ifjúságpolitika, 15-49 éves nők program, betelepülés ösztönzés, szakmai ösztöndíjtámogatások segítségével!
Képességeket megtartó népesség
Mit kell tennünk még? Ész nélkül teremtsünk ipart, munkahelyet? Nógrád megye számos példát ad arra, hogy az alacsony hozzáadott értékű, nagy munkaerőt igénylő cégek ideje tiszavirág életű, az olcsó technológia átköltöztethető, a pillanatnyi előnyök eltűnésével/felélésével a tevékenység dominószerűen összeomlik, vagy az adott cég, mint egy jóllakott parazita, egyszerűen odébb áll. A 2009-es válság elmúltával majd a gazdaság dinamikus erősödésével Magyarországon súlyos munkaerőhiány eleve megnehezíti az ipartelepítést. Tehát ipartelepítést csak okosan, fenntartható módon, környezetet nem terhelő technológiával és magas hozzáadott értékkel szabad telepíteni. Lehetőség szerint olyan iparágakban, amelyek nem függnek annyira fent említett energetikai, gazdasági és demográfiai problémáktól. Dr. György László gazdaságstratégiai kormánybiztos az első TOP20 KLUB keretében (tagság: évente a város legnagyobb adófizető 20 legmeghatározóbb cége) ismertette a Makronóm intézet tanulmányát a jövő legnagyobb fejlődés előtt álló 14 ipari ágazatáról. Bár akkor még nem ismertük a kutatás eredményét, de ugyanezt tartottuk szem előtt, amikor új déli iparterületünkre modern élelmiszeripari beruházásokat hívtunk.
És persze kulcsot ad kezünkbe a komplex, mindenre kiterjedő, de mértékletes harmadik út. Valami olyasmi, mint a Pannon Egyetem Kőszegi Felsőfokú Tanulmányok Intézetében (iASK) magyar kutatók által kidolgozott régiófejlesztési koncepció, a Kraft-index[7]. Ez röviden a Kreatív városok – Fenntartható vidék olyan térségi együttműködése, amelyben a gazdasági és technikai elemek összekapcsolódnak a kulturális örökséggel, az innováció a fenntarthatósággal. Európai trend, hogy a kis és középvárosok többsége nem elég vonzó ahhoz, hogy megtartsák fiataljaikat. Emiatt elvesztik a fejlődésükhöz szükséges potenciált és dinamizmust, aztán elszürkülnek, kiszolgáltatottá válnak. A nagyobb iparvárosok könnyen elszippantják a minőségi munkaerőt. Ám van megoldás a kistelepülések életképességének újjáteremtésére: a szükséges infrastrukturális fejlesztéseken, és a helyi gazdaság ösztönzésén túl az identitás erősítésével és a kulturális örökség korszerű XXI. századi elvárásoknak megfelelő menedzselésével érhető el a fenntartható fejlődés. A kultúra, a korszerű élettér éppúgy hat a gazdaságra, mint a fejlesztések, vagy a kedvező adópolitika, ráadásul az efféle organikus fejlődés fenntartható is. Az önkormányzatnak pedig katalizátor szerepe van, a modern élettér mellett összefogások és hálózatok működtetése, a civilek és egyének, vásárlók és szolgáltatók között. Erre vannak sikeres mikropéldák térségünkben is, mint a Drégelypalánk környékén tíz települést összefogó Sugárkankalin Egyesület térségi turisztikai együttműködése. Ebben a környékbeli kis falvak szállást, gasztronómiát és attrakciót szolgáltató vállalkozásai, intézményei nem egymás konkurenciájaként háborúznak – ki tud több vendéget elcsábítani a másik elől –, hanem közös csomagban hoznak létre egy komplex kínálatot. Az összefogás eredményeként pedig gyarapodó vidék van: sokkal több vendégéjszaka, sokkal több eladott sajt és ebéd, megnézett várrom, megismert népszokás. A gyarapodó vidékre büszkék a helyben lakók, a büszkeség identitást erősít, márpedig a szülőföld szeretete válság idején a gazdasági erőt is pótolni képes fegyverré alakul át. Mert igazából a képességeket megtartó népesség képes jólétet teremteni, s nem a puszta népességmegtartó képesség: a gyökér nélküli tömeg szaporodni tudása. Polgári képességeink megtartásához és fejlesztéséhez jó alap térségünk gazdasági és szociális pozícióinak erősödése, városunk lakóinak egyre markánsabb cívis öntudata, lokálpatrióta büszkesége, növekvő jókedve, elégedettsége. Az irány jó, azt hozzáértéssel, szeretettel és tenni akarással folytatni és bővíteni szükséges!
Balassagyarmat, 2024. április
[1] Megjelent a Nemzeti Adó és Vámhivatal, a megyei iparkamara és a megyei napilap közös kiadásában készült TOP50 Nógrád megye gazdasága 2018. (Salgótarján) című kiadványban a 6-31. oldalon.
[2] www.hetfa.hu/wp-content/uploads/2020/06/HETFA_JSZHM.pdf.
[3] https://egyensulyintezet.hu/ei-telepulesindex-2023/
[5] A pályaudvarok forgalma munkanapokon meghaladja a napi hatezer főt, a forgalomszámlálási adatok a városszéleken napi 10-15 ezer gépjárművet mutatnak. A városban foglalkoztatottak száma bőven tízezer felett van, a kórházban egy-kétezer ember fordul meg naponta és még hosszasan sorolhatnánk a TESCO-tól a Moziig a városon kívüli látogatók számát.
[6] A pályaudvarok forgalma munkanapokon meghaladja a napi hatezer főt, a forgalomszámlálási adatok a városszéleken napi 10-15 ezer gépjárművet mutatnak. A városban foglalkoztatottak száma bőven tízezer felett van, a kórházban egy-kétezer ember fordul meg naponta és még hosszasan sorolhatnánk a TESCO-tól a Moziig a városon kívüli látogatók számát.
[7] https://iask.hu/hu/kraft-kozpont/
ÍRJON NEKÜNK!